Vajna István interaktív bemutatójából
legépelte Gabryel

Bram Stoker híres vámpír-Drakulája mögött valós történelmi személyiség áll, aki a XV. század második felében, Havasalföldön uralkodott, s már életében kétes hírnévre tett szert kegyetlenkedéseivel. A Drakula név eredeti Luxemburgi Zsigmond korába nyúlik vissza. Drakula apja, a havasalföldi uralkodó család sarja, aki tagja lesz a Sárkányos Társaságnak, s felveszi a Vlad Drakul nevet. A Drakul névválasztás a "draco", mint sárkányos kifejezésből származik és a törökök elleni harcban szerzett érdemei elismeréséül használhatta. Ez a név természetesen átszállt 1431-ben született fiára is, akinek eredeti neve Vlad Tepes.

A fiatala Drakula 1444 és 1448 között török fogságban élt, amely későbbi brutális jellemét döntően befolyásolta. A kiszabadulás után Drakulát Hunyadi János veszi védelme alá, s ő maga segíti trónra 1456-ban. A törökök elleni harcokban jeleskedik, s Mátyás király pártfogoltja lesz egészen 1462-ig. Ekkor a magyar király elfogatja, mert a pápától a törökök elleni harcokra kapott pénzzel nem tud elszámolni és tizenkét éves budai és visegrádi fogságra ítéli. Kiszabadulása után ismét Havasalföld trónjára kerül, azonban csak rövid időre. Nem egyértelmű a források hivatkozása, mert némelyikben az ellenségei gyilkolják meg, némelyikben egy törökök elleni csatában esik el.

Drakula vajda kegyetlenségeiről már a XV. század második felében ismert volt, s a nagy német kereskedővárosokban kis brosúrák, újságlapok jelennek meg róla. Áldozatait előszeretettel húzatta karóba, ahonnan gúnyneve, a "Karós Vlad" név is származik. Kegyetlenkedései között tartják számon, hogy egyszer 500 bojtárt hívott vendégségbe, akiket a lakoma végén karóba húzatott. Máskor a török követ fejére szögeztette a turbánját. De nem bánt finoman közvetlen környezetével sem. A mendemondák szerint a szeretőjét is brutálisan felmetszette hasától a melléig, amikor az tréfából azt állította, terhes.