Vajna Istv�n interakt�v bemutat�j�b�l
leg�pelte Gabryel

Bram Stoker h�res v�mp�r-Drakul�ja m�g�tt val�s t�rt�nelmi szem�lyis�g �ll, aki a XV. sz�zad m�sodik fel�ben, Havasalf�ld�n uralkodott, s m�r �let�ben k�tes h�rn�vre tett szert kegyetlenked�seivel. A Drakula n�v eredeti Luxemburgi Zsigmond kor�ba ny�lik vissza. Drakula apja, a havasalf�ldi uralkod� csal�d sarja, aki tagja lesz a S�rk�nyos T�rsas�gnak, s felveszi a Vlad Drakul nevet. A Drakul n�vv�laszt�s a "draco", mint s�rk�nyos kifejez�sb�l sz�rmazik �s a t�r�k�k elleni harcban szerzett �rdemei elismer�s��l haszn�lhatta. Ez a n�v term�szetesen �tsz�llt 1431-ben sz�letett fi�ra is, akinek eredeti neve Vlad Tepes.

A fiatala Drakula 1444 �s 1448 k�z�tt t�r�k fogs�gban �lt, amely k�s�bbi brut�lis jellem�t d�nt�en befoly�solta. A kiszabadul�s ut�n Drakul�t Hunyadi J�nos veszi v�delme al�, s � maga seg�ti tr�nra 1456-ban. A t�r�k�k elleni harcokban jeleskedik, s M�ty�s kir�ly p�rtfogoltja lesz eg�szen 1462-ig. Ekkor a magyar kir�ly elfogatja, mert a p�p�t�l a t�r�k�k elleni harcokra kapott p�nzzel nem tud elsz�molni �s tizenk�t �ves budai �s visegr�di fogs�gra �t�li. Kiszabadul�sa ut�n ism�t Havasalf�ld tr�nj�ra ker�l, azonban csak r�vid id�re. Nem egy�rtelm� a forr�sok hivatkoz�sa, mert n�melyikben az ellens�gei gyilkolj�k meg, n�melyikben egy t�r�k�k elleni csat�ban esik el.

Drakula vajda kegyetlens�geir�l m�r a XV. sz�zad m�sodik fel�ben ismert volt, s a nagy n�met keresked�v�rosokban kis bros�r�k, �js�glapok jelennek meg r�la. �ldozatait el�szeretettel h�zatta kar�ba, ahonnan g�nyneve, a "Kar�s Vlad" n�v is sz�rmazik. Kegyetlenked�sei k�z�tt tartj�k sz�mon, hogy egyszer 500 bojt�rt h�vott vend�gs�gbe, akiket a lakoma v�g�n kar�ba h�zatott. M�skor a t�r�k k�vet fej�re sz�geztette a turb�nj�t. De nem b�nt finoman k�zvetlen k�rnyezet�vel sem. A mendemond�k szerint a szeret�j�t is brut�lisan felmetszette has�t�l a mell�ig, amikor az tr�f�b�l azt �ll�totta, terhes.