Vajna Istv�n interakt�v bemutat�j�b�l
leg�pelte Gabryel

A v�mp�rok korok �s kult�rk�r�k szerint elt�r�en jelentkeztek szinte valamennyi term�szeti n�p mondavil�g�ban, ahol a legt�bsz�r �llatszer� l�nyk�nt �br�zolt�k �ket. A v�mp�rok f�lig ember, f�lig t�lvil�gi l�nyek, akik v�rrel t�pl�lkoznak. A v�mp�r egy rejt�lyes, titokzatos �jszak�n keresi f�l gyan�tlan �ldozat�t, aki legt�bbsz�r n�. A d�mon rendszerint a nyak�n sebes�ti meg �ldozat�t, onnan sz�vja mag�ba v�r�t, amely t�pl�l�kot jelent sz�m�ra. Erej�t az �l� ember vitalit�s�b�l mer�ti, s mik�zben � �jra meg �jra felt�lt�dik, az �ldozat elgy�ng�l, esetleg v�gk�pp el is pusztul.

A v�mp�rm�tosz gy�kerei nehezen felfedezhet�k. N�h�ny v�lem�ny szerint a kannibalizmus megsz�ntet�sekor keletkezhetett, amikor az emberev�s, vagyis a v�rsz�v�s tabuv� v�lt, vizsont tov�bb �lt a folkl�rban, �talakulva egyfajta d�monikus l�ny k�pzeletbeli megjelen�t�s�vel. A m�tosz egyes mot�vumai ugyanakkor a kereszt�ny k�pzeletvil�ghoz is kapcsol�dnak. Ilyenek az ostya v�d�hatalma, a gonosznak, illetve a v�mp�rnak a keresztt�l val� retteg�se, Krisztus v�r�nek iv�sa stb.

A v�mp�rm�tosz l�nyege egy �si k�pzelet, amely kapcsol�dik egy m�gikus vil�gk�phez, a folkl�rhoz, s egyes elemeit tekintve pedig a kereszt�ny k�pzeletvil�ghoz. Mint minden m�tosz, ez is el�bb-ut�bb manifeszt�l�dik az irodalomban �s a filmben. A v�mp�rm�tosz a sz�rakoztat�iparban 1897-ben Bram Stoker Drakula c�m� reg�ny�vel ker�lt be, amely olyan sikeres lett, hogy az akkoriban indul� filmipar is szemet vetett r�. Drakula figur�j�t Vlad Tepesr�l, azaz Kar�s Vladr�l, a XVI. sz�zadi, kegyetlens�g�r�l h�rhedt havasalf�ldi vajd�r�l mint�zta az �r�. A kar� a reg�nyb�l lett szerves r�sze a m�tosznak, hiszen �gy lehet egy v�mp�rt elpuszt�tani, ha kar�val �tverik a sz�v�t.

A v�mp�rok igaz�n a filmv�sznon lettek n�pszer�ek. Az els� klasszikus v�mp�rfilmnak Murnau Nosferatu c�m� m�ve sz�m�t, amely egy�rtelm�en Stoker reg�ny�t vette alapul, s a c�me is csak az�rt lett m�s, mert Murnaunak nem volt meg a reg�ny megfilmes�t�si joga. A Nosferatu �ta sz�mtalan v�mp�rfilm k�sz�lt, amelyben a v�mp�rmot�vum j�val �sszetettebb� v�lt, s a megjelen� n�i v�mp�rok r�v�n m�ra m�r k�zvetlen�l �sszekapcsol�dott a szex (?) mot�vum�val is.

Ma a v�mp�rfilm renesz�nsz�t �lj�k, hiszen szinte minden �vben megjelenik valamilyen, a t�m�hoz kapcsol�d� alkot�s.