Anne Rice: Blackwood farm (r�szlet)
 

Lestat!
 
Ha megtal�lod ezt a levelet a h�zadn�l a Rue Royale-on, m�rpedig szent�l hiszem, hogy megtal�lod, azonnal tudni fogod, hogy megszegtem a t�rv�nyeidet.
Tudom, hogy New Orleans tiltott ter�let a v�r vad�szainak, �s akit ott tal�lsz, irgalmatlanul felkoncolod. De �n ezt meg is �rtem, nem �gy, mint az a sok j�ttment betolakod�, akikkel m�r lesz�molt�l. Nem akarod, hogy megl�ssanak a talamasc�sok. Nem akarsz h�bor�t az okkult nyomoz�k tiszteletrem�lt� rendj�vel, ami nekik legal�bb ugyanannyira �rdek�k, mint nek�nk.
De k�rlek, nagyon sz�pen k�rlek, miel�tt ut�nam vetn�d magad, olvasd el, amit mondani akarok!
A nevem Quinn. Huszonk�t �ves vagyok, nem eg�szen egy �ve v�rvad�sz, ahogyan alkot�m nevez minket. Mivel azonban �rv�nak tekintem magamat, hozz�d fordulok seg�ts�g�rt.
De miel�tt elbesz�ln�m esetemet, k�rlek, �rts meg valamit: �n ismerem a Talamasc�t, ismertem m�r az el�tt, hogy megkaptam a S�t�t V�rt, tudom, hogy term�szett�l j�k, hogy legend�s elfogulatlans�ggal tekintenek a term�szetf�l�tti dolgokra, �s igaz�n nagyon fogok vigy�zni, hogy elker�ljem �ket, amikor becsemp�szem ezt a levelet a lak�sodba.
Tudom, hogy telepatikus hatalmaddal �rk�dsz New Orleans f�l�tt. Nem k�tlem, hogy megtal�lod a levelet.
Ha somm�san akarsz �t�lni f�l�ttem a sz�fogadatlans�gom�rt, k�rlek, nyugtass meg, hogy minden er�ddel igyekszel elpuszt�tani egy szellemet is, amely gyerekkorom �ta a t�rsam. Ez a l�ny, az �n alakm�som, aki, ami�ta az eszemet tudom, p�rhuzamosan n�vekszik velem, most ugyan�gy fenyegeti a haland�kat, mint engem.
Hadd magyar�zzam el!
Kisfi� koromban neveztem el Lid�rcnek, j�val az el�tt, hogy mes�ben vagy mond�k�ban hallhattam volna ezt a sz�t. Nem tudom, hogy maga a szellem adta-e meg ezt a nevet, mindenesetre el�g volt kimondanom, hogy megjelenjen. B�r sokszor mag�t�l j�tt, �s nem k�ldhettem el. M�skor viszont � volt az egyetlen bar�tom. Famili�risom lett, velem egy�tt n�vekedett, �s ahogy fejl�d�tt, egyre �gyesebben tudatta velem a k�v�ns�gait. �gy is fogalmazhatn�nk, hogy tudtomon k�v�l �n edzettem �s form�ltam Lid�rcet, am�g a mostani sz�rnyetegg� fajult.
Igazs�g szerint nem tudom elk�pzelni az �letet Lid�rc n�lk�l. De k�nytelen vagyok elk�pzelni. Ki kell irtanom, miel�tt olyasmiv� v�ltozik, ami f�l�tt v�gk�pp nincsen hatalmam.
De mi�rt nevezem sz�rnyetegnek ezt a l�nyt, aki valamikor az egyetlen j�tsz�t�rsam volt? Nagyon egyszer�: ami�ta v�rvad�ssz� tettek – amibe, megjegyzem, semmif�le belesz�l�som nem volt –, Lid�rc maga is r�kapott a v�rre. Minden ev�sem ut�n �t�lel, �s ezernyi mikroszkopikus seben sz�vja bel�lem a v�rt mag�ba, amit�l �lesedik a k�pe, s�t, finom illatot �raszt, holott sose volt szaga. H�napr�l h�napra er�sebb, �s a t�mad�sai egyre hosszabb ideig tartanak.
M�r nem b�rom elzavarni.
Gondolom, nem lep�dsz meg, ha azt �rom, hogy t�mad�saiban van valami bizonytalan k�j; ha nem is olyan �lvezetesek, mint az emberi lakoma, orgiasztikus dereng�s�ket nem tagadhatom.
�m nem az nyugtalan�t, hogy ki vagyok szolg�ltatva Lid�rcnek, hanem az, hogy mi lehet Lid�rcb�l?
M�rmost �n az utols� bet�ig elolvastam a te V�mp�rKr�nik�idat. Alkot�m, egy �s�reg v�rvad�sz test�lta r�m, aki a maga m�dj�n iszony� er�vel is felruh�zott.
Hist�ri�dban eml�ted a v�mp�rok eredet�t, hivatkozva az egyiptomi V�nre. � mes�lte el Mariusnak, a b�lcsnek, aki t�bb sz�z �ve tov�bbadta neked.
Nem tudom, hogy Marius �s te t�d�tottatok-e azon, ami a k�nyveidben le van �rva. Te �s cimbor�id, az Egyes�lt Bokor, ahogy mostan�ban h�vnak benneteket, ak�r hajlamosak is lehettek a f�llent�sre.
B�r ezt nem hiszem. �l� bizony�t�ka vagyok annak, hogy l�teznek v�riv�k – h�vj�k �ket v�rvad�szoknak, v�mp�roknak, az �jszaka Gyermekeinek vagy a Millennium Gyermekeinek – �s teremt�sem folyamata megfelelt annak, amit te le�rt�l.
Hab�r alkot�m sz�vesebben nevezett minket v�rvad�sznak, mint v�mp�rnak, haszn�lta azokat a kifejez�seket, amelyek mes�idben olvashat�k. T�le kaptam a Felh�-Aj�ndokot, hogy tudjak rep�lni, a Szellem-Aj�ndokot, hogy l�thassam �ldozataim b�n�t, meg a T�z-Aj�ndokot, amivel begy�jtok a vask�lyh�ba, hogy ne f�zzak.
Sz�val elhiszem a mes�idet. Hiszek benned.
Elhiszem, mikor azt mondod Akasa, az els� v�mp�r sz�let�s�r�l, hogy minden sejtj�t megsz�llta egy gonosz szellem, amely, miel�tt lerohanta a kir�lyn�t, megkedvelte az emberi v�r �z�t.
Elhiszem, mikor azt mondod, hogy ez a szellem, amelyet Amelnek nevezett el Maharet �s Mekar�, a k�t boszork�ny l�t�asszony, most mindny�junkban l�tezik, mert test�nek, ha ugyan nevezhetj�k annak, titokzatos test�nek venyig�je mind a mai napig vir�got nyit az egym�st megalkot� v�rvad�szokban.
Azt is tudom mes�idb�l, hogy mikor Mekar� �s Maharet boszork�nyokat v�rvad�ssz� tett�k, att�l fogva nem l�thatt�k a szellemeket, �s nem besz�lhettek vel�k. Alkot�m is mondta, hogy �n is el fogom vesz�teni ezt az adotts�got.
H�t pedig hidd el, hogy nincs �gy. L�tom a szellemeket, �s m�ig �gy vonzom �ket, ak�r a m�gnes. Tal�n ez a k�pess�gem, ez a fog�konys�gom teszi olyan er�ss� Lid�rcet, hogy v�mp�rv�remet sz�vhassa. Esetleg az is, hogy nem voltam hajland� elzavarni r�gt�n az elej�n a pokolba.
Lestat, elk�pzelhet� az, hogy ha ez a kreat�ra tov�bb er�s�dik, m�rpedig ezt nem vagyok k�pes megakad�lyozni – lehets�ges az, hogy beleb�jj�k egy emberbe, �gy, ahogy Amel tette az �skorban? J�het-e l�tre m�sik v�mp�rfajta, amelynek gy�ker�b�l kihajt az �j sz�l�t�ke?
Nem hiszem, hogy t�ged hidegen hagyhat ez a k�rd�s vagy a lehet�s�g, hogy Lid�rcb�l emberek gyilkosa lesz, b�r ebben a pillanatban messze nem el�g er�s hozz�.
Gondolom, meg�rtesz, ha azt �rom, hogy ugyan�gy f�ltem dr�ga szeretteimet – haland� csal�domat –, mint b�rmely idegent, akit Lid�rc megt�madhat.
Neh�z le�rnom ezeket a szavakat. Eg�sz �letemben szerettem Lid�rcet, �s haragudtam mindenkire, aki lesz�lta, mint „k�pzelt j�tsz�t�rsat” vagy „buta m�ni�t”. �m �n �s �, a r�gi rejtelmes �gyt�rsak, most ellens�gek vagyunk, �s rettegek t�mad�sait�l, mert �rzem, hogyan lesz egyre er�sebb.
Lid�rc nem mutatkozik, ha nem vad�szom, csup�n akkor jelenik meg, ha elteltem friss v�rrel. Szellemi k�z�ss�g�nk megszakadt. Ami�ta v�rvad�sz lettem, annyira em�szti a f�lt�kenys�g, hogy val�s�ggal ki�getett gyermekded elm�j�b�l mindent, amit megtanult.
�, �gy f�j ez nekem!
Mindazon�ltal megism�tlem, hogy nem magam miatt �rok. Att�l f�lek, hogy miv� lehet Lid�rc.
Term�szetesen szeretn�lek a magam szem�vel l�tni. Szeretn�k sz�lni hozz�d. Szeretn�m, ha befogadn�l az Egyes�lt Bokorba, m�r ha egy�ltal�n lehets�ges. Szeretn�m, ha te, a nagy t�rv�nyszeg�, megbocs�tan�l, mert megszegtem a te t�rv�nyeidet.
Szeretn�m, ha te, akit elraboltak, �s akaratod ellen�re tettek v�mp�rr�, kegyesen tekinten�l r�m, mert ugyanez t�rt�nt velem.
Bocs�sd meg, hogy bet�r�k r�gi lak�sodba a Rue Royale-on, mert ott szeretn�m elhelyezni ezt a levelet. Azt is tudd meg, hogy sose vad�sztam New Orleansban, �s nem is fogok.
Ha m�r a vad�szatn�l tartunk, engem is arra tan�tottak, hogy csak a gonosztev�t �zzem, �s noha nem folttalan az eddigi teljes�tm�nyem, tanulok minden lakom�val. Elsaj�t�tottam – a te eleg�ns kifejez�seddel �lve - a Kis Kortyot is, �s elj�rok ricsajos haland� bulikba, ahol �szrev�tlen gyorsas�ggal �s �gyess�ggel falatozok.
De mindent �sszev�ve mag�nyos, keser� �let az eny�m. Ki se b�rn�m, ha nem volna a haland� csal�dom. Ami alkot�mat illeti, ker�l�m �t �s k�r�t, amire meg is van minden okom.
Ez egy olyan t�rt�net, amelyet sz�vesen elmes�ln�k neked. Igazs�g szerint sok mindent szeretn�k mes�lni neked. J� lenne, ha mes�im megmenten�nek a pusztul�st�l. Nem j�tszhatn�nk azt, hogy tal�lkozunk, �n mes�lni kezdek, �s akkor �lsz meg, ha nem tetszik valamelyik sz�vir�gom?
Komolyra ford�tva a sz�t: nagyon nyugtalan�t Lid�rc.
Annyit hadd mondjak, miel�tt z�rom levelemet, hogy ebben az utols� �vben, amelyben tanultam a v�rvad�szatot, olvastam Kr�nik�idat �s okulni pr�b�ltam bel�l�k, gyakran megk�s�rtett a gondolat, hogy kimegyek New Orleans mellett ebbe a T�lgyes Rejtekbe, a Talamasca anyah�z�ba. Gyakran szerettem volna hozz�juk fordulni tan�cs�rt �s seg�ts�g�rt.
Fi� koromban – amin�l most is alig vagyok t�bb – ismertem egy talamasc�st, aki ugyanolyan tiszt�n l�tta Lid�rcet, mint �n – egy Stirling Oliver nev�, kedves, elfogulatlan angolt. Mindenf�le j� tan�csot adott a k�pess�geimmel kapcsolatban, �s figyelmeztetett, hogy olyan szintre fejl�dhetnek, ahol m�r nem lesz f�l�tt�k hatalmam. Nagyon gyorsan megszerettem Stirlinget.
Tov�bb� hal�losan beleszerettem egy l�nyba, aki Stirling t�rsas�g�ban volt, amikor el�sz�r l�ttam az angolt, egy er�s okkult k�pess�gekkel sz�letett, v�r�s haj� sz�ps�gbe, aki ugyancsak l�tta Lid�rcet – �s aki fel� a Talamasca �nzetlen r�szv�ttel kit�rta karjait.
Ezt a l�ny ma el�rhetetlen sz�momra. A csal�di neve Mayfair, amely n�v el�tted sem ismeretlen, hab�r ez a l�ny val�sz�n�leg m�ig nem tud bar�tn�dr�l �s bajt�rsadr�l, Merrick Mayfairr�l.
De bizonyos, hogy ugyanahhoz a csal�dhoz tartozik, amelynek hatalmas m�diumai �lvezettel �ll�tj�k magukat boszork�nyoknak – �n pedig megesk�dtem, hogy sose keresem t�bb�. Kiv�teles tehets�g�vel r�gt�n r�j�nne, hogy valami sz�rny�s�g t�rt�nt velem, azt pedig nem engedhetem, hogy gonoszs�gomnak ak�r az �rny�ka hulljon r�.
Mikor elolvastam Kr�nik�idat, kiss� megd�bbentett, hogy a Talamasca a v�rvad�szok ellen fordult. Alkot�m is mondta, de nem hittem el, am�g a saj�t szememmel nem olvastam a k�nyvedben.
M�g mindig neh�z elhinnem, hogy ezek a szel�d emberek megt�rt�k semlegess�g�k ezer�ves hagyom�ny�t a fajt�nknak k�ld�tt figyelmeztet�ssel. Pedig �n �gy l�ttam, nagyon b�szk�k a j�indulatukra, �s eg�sz mentalit�suk vil�gi �s embers�ges �nmeghat�roz�sukon alapul.
Ezek ut�n a Talamasc�hoz sem mehetek. Esk�dt ellens�geim lehetn�nek, ha megtenn�m. S�t, m�ris azok. R�ad�sul kor�bbi kapcsolatunk miatt pontosan tudj�k, hol lakom. Sz�momra enn�l is nyom�sabb �rv, hogy az�rt nem k�rhetem a seg�ts�g�ket, mert nem akarod.
Te �s t�rsaid az Egyes�lt Bokorban nem akarj�tok, hogy fajt�nk v�re egy tud�s rend tagjainak kez�be ess�k, akik alig v�rj�k, hogy k�zelr�l megvizsg�lhassanak minket.
Ami v�r�s haj� Mayfair-szerelmemet illeti, �lmomban sem k�zeledn�k hozz�, b�r id�nk�nt megfordult a fejemben, hogy az � hallatlan erej�nek seg�ts�g�vel tal�n siker�lne �r�kre eltakar�tani Lid�rcet. �m ez nem menne a n�lk�l, hogy meg ne ijesszem, �ssze ne zavarjam, m�rpedig nem z�kkentem ki emberi sors�b�l �gy, ahogy engem kiz�kkentettek. Most m�g ink�bb el van z�rva t�lem, mint az �letben.
�gy teh�t haland� rokonaimat lesz�m�tva egyed�l vagyok.
Nem v�rom t�led, hogy sajn�lj. De ha meg�rtesz, tal�n nem semmis�tesz meg azon nyomban, minden figyelmeztet�s n�lk�l engem �s Lid�rcet.
Azt nem k�tlem, hogy mindkett�nket sim�n megtal�lsz. Ha Kr�nik�idnak csak a fele igaz, Szellem-Aj�ndokod akkor is felm�rhetetlen�l hatalmas. Ett�l f�ggetlen�l hadd mondjam el m�gis, hol vagyok.
Igazi otthonom a Remetelak nev� fah�z az �rd�gszigeten, az �szakkelet-louisianai �rd�gmocs�r m�ly�n, nem messze Mississippi �llam hat�r�t�l. Az �rd�gmocs�rt a West Ruby t�pl�lja, amely Rubyville-n�l �gazik le a Ruby foly�b�l.
Nemzed�kek �ta az �n csal�dom� ez a sok-sok hekt�r ciprusmocs�r. Szerintem nincs az a haland�, aki ak�r v�letlen�l is idetal�lhatna az �rd�gszigetre, hab�r sz�pap�m, Manfred Blackwood m�gis meg�p�ttette rajta ezt a h�zat, amelyben most �rom neked ezt a levelet.
Csal�dunk otthona Blackwood Manor, fens�ges, b�r t�lm�retezett h�z a leggrandi�zusabb klasszicista st�lusban, pukkad�sig telet�mve sz�d�letesen hatalmas korinthoszi oszlopokkal, dombon �ll�, irdatlan �p�tm�ny.
Nyoma sincs benne a New Orleans-i h�zak kecsess�g�nek �s m�lt�s�g�nak. Ez az eg�sz bombaszt nem egy�b, mint Manfred Blackwood kapzsis�g�nak �s �lmainak felfuvalkodott eml�km�ve. 1880-ban �p�tett�k, nem tartozott hozz� �ltetv�ny, ami indokolt volna ekkora m�retet. Az�rt lett ilyen, mert �gy tetszett azoknak, akik benne laktak. A birtok – a mocs�r, a f�ld, a monstrum h�z – �sszefoglal� neve Blackwood Farm.
Nem legenda, hanem t�ny, hogy a h�zban �s a birtokon szellemj�r�s van. K�ts�gtelen�l Lid�rc a leghatalmasabb szellem, de vannak hazaj�r� lelkek is.
Mert a S�t�t V�rt akarj�k? Z�mmel t�l gyeng�k ehhez a lehet�s�ghez, de ki tagadhatn�, hogy a szellemek is l�tnak �s tanulnak? Van valami �tkozott k�pess�gem, amellyel felh�vom magamra a szellemek figyelm�t, �s egyfajta �ltet� energi�val aj�nd�kozom meg �ket. Folyton ez t�rt�nt velem.
Pr�b�ra tettem a t�relmedet? K�rem Istent, hogy ne �gy legyen.
�m lehets�ges, Lestat, hogy ez a lev�l az egyetlen es�lyem n�lad. Ez�rt �rtam le azokat a dolgokat, amelyek a legfontosabbak nekem.
Ha pedig meg�rkezem lak�sodhoz a Royale utc�ban, minden lelem�nyemmel �s �gyess�gemmel arra fogok t�rekedni, hogy olyan helyre tegyem ezt a levelet, ahol senki sem tal�lhatja meg rajtad k�v�l.
Ebben a meggy�z�d�sben �rom al� a nevemet.

Tarquin Blackwood

K�zhaszn�lat� v�ltozatban

Quinn